6 figyelmeztető jel, hogy a babád nem jól hall

Az ép hallással született kisgyermekek számára természetes folyamat hallásuk és beszédük fejlődése, hiszen a hanggal, illetve hallással való kommunikáció már a méhen belüli életben megkezdődik. Ha azonban az újszülött valamilyen hallásproblémával küzd, akkor nem alakul ki azonnal ez az auditív kommunikációs képesség. A hallásprobléma ráadásul nemcsak a csecsemők beszéd- és nyelvelsajátítását, hanem szociális és érzelmi fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.

A hallássérülés többnyire nem látható, a probléma nem tárható fel szubjektív megfigyelések révén. Számos kutatás alátámasztotta, hogy ha a hallássérülés felismerése és ellátása az első életévben megtörténik, akkor ez jelentősen csökkentheti, sőt, akár meg is szüntetheti a hallás/beszédfejlődés elmaradásait.

Magyarországon 2015-ben vezették be az újszülöttek szűrésére az agytörzsi audiometriás vizsgálatot (AABR). Ez az objektív hallásszűrési módszer könnyen kezelhető és az automatizált eszköz segítségével biztosítható a minél pontosabb eredmény elérése. Az újszülött hallásszűrését elvégzik még a hazabocsátás előtt. Célja a beszédhallás szempontjából megfelelő hallóképesség egyszerű és gyors megállapítása. A vizsgálatot minden újszülöttön elvégzik, azért, hogy kivétel nélkül minden hallásproblémát megállapítsanak. A hallásszűrés teljesen fájdalommentes, néhány percet vesz igénybe és nem szükséges hozzá a baba együttműködése.

Ha ez mégsem valósul meg a kórházi hazabocsátás előtt (korai hazaadás, technikai hiba, szülői visszautasítás miatt), úgy az újszülött osztály gondoskodik az újszülött visszarendeléséről és járóbeteg-ellátás keretében történő teljes körű szűrővizsgálatáról, legkésőbb egy hónapos koráig. Ha a kisbabájánál a szűrővizsgálat eredménye alapján további vizsgálatokat javasolnak, azokat a lakóhelyéhez legközelebb lévő audiológiai állomáson, klinikai audiológián tudják elvégezni. Fontos kiemelni, hogy az orvostudomány a legtöbb hallássérülés-típusra tud megoldást nyújtani az enyhe hallássérüléstől kezdve a súlyos fokú hallásvesztésig. Modern digitális hallókészülékek és különböző fülimplantátumok elérhetőek hazánkban OEP finanszírozással, melyek segítségével gyermeke részére biztosítottá válik a hallás.

A csecsemők hallás- és beszédfejlődése:

Születéstől – 3 hónap

  1. hirtelen erős zajra megváltozik a magatartása
  2. megnyugszik az anya beszédére
  3. megjelennek az első különbségek a hangadásban
  4. csengő hangjára figyel, ha nem is látja
  5. szemmozgás jelzi, hogy keresi a számára ismert hangok forrását
  6. a gagyogási periódus megindulása

4 hónap – 6 hónap

  1. könnyű fejfordítás a hangforrás irányába
  2. hangadással nevet
  3. oldalról, mélyebbről jövő hangforrások lokalizálása fejfordítással
  4. hangvilla hangjára (más csengő, pengő hangokra is) felfigyel, „fülel”
  5. zene hangjára abbahagyja a sírást
  6. felnőttekkel hangi kapcsolatot vesz fel

7 hónap – 9 hónap

  1. négy vagy több kivehető hangot gagyog, köztük megjelennek már kéttagú szólamok is
  2. hívásra reagál
  3. a hangját arra is használja, hogy felhívja magára a figyelmet
  4. fejfordítással tudatosan lokalizál oldalról, magasabbról jövő hangokat
  5. odafigyel a felnőttek társalgására
  6. felfigyel a füléhez tartott zsebóra ketyegésére

10 hónap – 1 év

  1. megérti a tiltást („nem, nem”)
  2. felfigyel, és tudatosan keresi a hangforrást halk énekszóra
  3. zenére hangadással reagál
  4. halk hozzáintézett beszédre 1 m távolságból reagál
  5. érthetően ejt egy-két szót
  6. ha magában van, jó közérzete kifejezéseként hosszabb gagyogássorozatokat ejt

Mint látható, a jó hallásnak a beszéd fejlődése is fontos jelzője. Korai csecsemőkorban minden csecsemő, még a súlyos hallássérült is, kiált, vokalizál és elkezd gagyogni is. Kb. hat hónapos korában tudatosul a gyermekben, hogy ő az, aki kiált, hangot ad, gagyog. Ettől az időponttól tudatosan játszik a hangjával, és különböző hangkombinációkat produkál. Amennyiben a gyermek súlyos fokú nagyothalló, és nem visel hallókészüléket, nem fogja jól hallani saját hangadását. Ezért hangadásai egyre ritkábbak lesznek, s joggal kelti fel a hallássérülés gyanúját az a tény, hogy az első életév betöltése után ritkább lesz, vagy teljesen abbamarad a gyermek hangadása.

Az első szó az első év körül jelenik meg. A második év során mind több szót és mondatot ért meg a gyermek, jóllehet ennél lényegesen kevesebbet mond. A kétéves gyermektől már elvárható, hogy legalább 20 szót ejtsen. A 3 éves már kb. 1000 szóval rendelkezik, és rövid mondatokat is használ. Fontos megemlíteni, hogy a koraszülöttség rizikófaktort jelent a hallássérülés szempontjából.

Gyanújelek

A hallássérült gyerekek többsége jól halló családba születik. A hallássérült gyerekek szülei sokszor mesélnek arról, hogy milyen nehéz volt felismerni, hogy a kisbaba nem jól hall. Pedig vannak jelek, amelyek ebben segíthetnek.

A hallássérült 1 és 2 év közötti kisgyermekre a következők jellemzők:

  • beszédre, zajokra, zörejekre gyengén vagy nem reagál,
  • éneklés, beszéd, zenélő játékok nem nyugtatják meg,
  • feltűnően figyeli a beszélők arcát, szájmozgását,
  • megijed egy személy hirtelen megjelenésekor, ha előzőleg nem látta, mivel nem hallja a közeledését,
  • hangot adó játékokkal túl hangosan játszik, olykor nagyon hangosan kiabál, beszél,
  • gagyogása, hangadása inkább ritkul, mint gyarapszik, gazdagodik,
  • 2 éves korára még alig vagy nem érti a hozzá intézett beszédet, ha arra nem tud következtetni a helyzetből (pl. az anya rámutat a kért tárgyra, vagy ismétlődő, egyértelmű helyzetről van szó),
  • alig (1-2 szó) vagy egyáltalán nem beszél.

Amennyiben gyermekénél a fentieket tapasztalja, keresse fel a területileg illetékes gyermek audiológiát! Ha mégsem áll fenn halláskárosultság, a szülők megnyugodhatnak, ha esetleg mégis valamilyen szervi probléma áll fenn, jobb minél előbb megoldást keresni rá.

(Visited 3 817 times, 5 visits today)
Kapcsolódó cikkeink
WordPress Cookie Értesítés a Real Cookie Bannertől