A szülésre mindenki úgy tekint, mint a világ legtermészetesebb dolgára, de abba, hogy ezen csodálatos folyamatnak lehetnek szövődményei is, kevesen gondolnak bele. Sajnos a várandósság alatt ritkán esik szó a leggyakrabban előforduló problémáról, a szülés utáni inkontinenciáról – holott a szült nők körülbelül egyharmada tapasztal szülés után valamilyen fokú akaratlan vizeletvesztést.
A köztudatban még mindig úgy van elterjedve, hogy az inkontinencia az idősek betegsége, ami plusz lelki terhet rakhat egy frissen szült fiatal Édesanyára. Jó lenne, ha minden kismama tudná, hogy ez létező és egyáltalán nem szégyellnivaló probléma, ami ráadásul az esetek túlnyomó többségében szépen orvosolható is!
Annak érdekében, hogy megértsük, hogyan, miért alakulhat ki inkontinencia, mindenképpen fontos beszélnünk egy kicsit a kismedence anatómiájáról. Képzeljük el, hogy a medencefenéki izmunk lényegében olyan, mint egy nagy tál, ami alátámasztja a húgyhólyagot, a méhet, végbelet és ez az izom veszi körbe a húgycsövet a hüvelyt és a végbélnyílást. Amikor el szeretnénk indítani a vizeletet, ez az izom ellazul és segíti a vizelést, amikor pedig vissza szeretnénk tartani, akkor a megfelelő erővel történő működése biztosítja azt, hogy el tudjuk zárni a vizelet útját.
Mi történik ezzel az izommal a terhesség, szülés alatt? A terhesség során a fejlődő baba által jelentett egyre nagyobb súly miatt ez az izom folyamatosan növekvő mértékű tehernek van kitéve. Mivel a mai kor embere sajnos egyáltalán nem edzi ezeket a mély, belső izmokat, így elképzelhetjük, hogy ezek ilyen erőhatásnak kitéve milyen könnyen meggyengülhetnek, megnyúlhatnak – egészen addig, hogy már nem tudják megfelelően betölteni szerepüket, így akár már a terhesség alatt is vizelet-elcseppenést, vizeletszivárgást tapasztalhatunk. Maga a szülés pedig az eddigieknél is sokkal nagyobb terhet jelent ezekre az izmokra, sőt ahogy a baba a szülőcsatornán áthalad, bizonyos részei tovább sérülhetnek, megnyúlhatnak, szakadhatnak is. Ezzel együtt károsodhatnak erek, idegek melyek úgyszintén közrejátszhatnak az inkontinencia létrejöttében. Kötőszövetek, szalagok is megnyúlhatnak sérülhetnek, melyek így már nem tudnak stabil felfüggesztést biztosítani a hólyagnak.
Stressz-inkontinenciának nevezzük azt, amikor valamilyen terhelés hatására (emelés, köhögés, tüsszentés, nevetés) cseppen el a vizelet. Szülés után leggyakrabban ez a fajta vizeletvesztés szokott jelentkezni.
Ebben az esetben a vizelési inger jelentkezésekor úgy érezzük, hogy rögtön, azonnal el kell menjünk a mosdóba és sokszor, mielőtt még kiérnénk a mosdóig, már elcseppen a vizelet. Ennek van úgynevezett „száraz” formája is, amikor a sürgető inger megvan, de nem jár vizeletvesztéssel.
Ilyenkor a stressz és az „urge” panaszok tünetei egyaránt jelen vannak.
Az inkontinencia legjobban azzal előzhető meg, ha már a terhesség előtt, gyermekvállalást megelőzően tudatosan felkészítjük és eddzük medencefenéki izmainkat. A terhesség során a második trimesztertől már nagy biztonsággal végezhetőek a gátizom-gyakorlatok. Kutatások szerint azok, akik terhesség alatt gátizomtréninget végeztek, sokkal kevésbé voltak érintettek vizeletinkontinenciában szülés után.
Az akaratlan vizeletvesztés kezelése mindig attól függ, hogy a fent felsoroltak közül milyen típusú inkontinenciában szenved a páciens. A kismedencei torna a legtöbb inkontinencia esetén jótékony hatású, első vonalbeli kezelési lehetőség, ami az esetek többségében meg is szünteti a problémát.
Panaszok esetén azonban mindenképpen érdemes urogynekológus vagy medencefenéki gyógytornász által megvizsgáltatni a medencefenéki izmaink állapotát, ugyanis amint láthattuk, a vizeletvesztés mögött gyakran a gátizmok nem megfelelő működése áll. Fontos annak meghatározása, hogy nem sérült-e az izom a szülés alatt, milyen annak az ereje, gyorsasága állóképessége. Bár nem gondolnánk, de izomfeszesség is okozhat gyengeséget, inkontinenciát. Panaszok esetén ezért ajánlott az egyéni állapotfelmérés, hogy a szakemberek az adott izomállapotnak megfelelő, személyre szabott kismedencei torna összeállításával tudjanak minél hatékonyabban segíteni. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a tünetek okainak fent említett különbözősége miatt nem létezik egy olyan tornagyakorlatsor, kezelés, amely minden páciensnek egyformán jó. A kismedencei tornán kívül, sőt ezt kiegészítve természetesen más kezelési megoldások is léteznek:
Enyhe vagy közepes mértékű inkontinenciára javasolt a hüvelyi lézeres kezelés, mely egy fájdalommentes, hegesedést nem okozó kezelési módszer, amely a kötőszöveteket, így a hólyag alatti szöveteket is megújítva ad egy új struktúrát a hüvelynek, erősíti annak falát és ezzel jobb alátámasztást biztosít a húgycsőnek. A kismedencei torna az izmokat erősíti, a lézer a kötőszövetet, így a kettő kombinációja kifejezetten jótékony hatású.
A sürgető vizelési problémákra leginkább a gyógyszeres kezelés jöhet szóba, de ezt érdemes kiegészíteni medencefenéki izomtréninggel is, ugyanis egy megfelelő erővel történő izom- összehúzódás reflexesen lazítja a húgyhólyag falát, ezzel csökkentve a sürgető ingert.
Súlyos esetben, vagy ha a fentebb felsoroltak nem vezettek eredményre sem kell kétségbeesni. Bár az ember szeretné elkerülni, de legvégső esetben szóba jöhetnek különféle műtéti megoldások is, melyek az esetek többségében teljesen megoldják a problémát.
Az inkontinencia a terhesség és a szülés utáni időszakot jelentősen be tudja árnyékolni. Fontos azonban, hogy tudjuk, nem egyedi a problémánk és nem is vagyunk vele egyedül! Kitartással és megfelelő segítséggel legyőzhetjük, hogy utána önfeledten azzal foglalkozhassunk, ami igazán fontos – a kisbabánkkal és a családunkkal!
Szerző: Dr. Mesterné Tóth Bernadett
medencefenéki gyógytornász
-femivity-opt.jpg)
