Az endometriózis, mint nőgyógyászati betegség, az utóbbi években egyre nagyobb nyilvánosságot kapott. Nem véletlenül, hiszen egyes becslések szerint a fogamzóképes korú nők 5-10%-át, míg a meddőséggel diagnosztizált nők akár 30%-át is érintheti e kórkép. Az elmúlt évtizedekben az igazolt esetek száma egyre nőtt, mely egyrészt a diagnosztika fejlődésének, másfelől olyan bizonyított rizikófaktorok egyre általánosabbá válásának köszönhető, mint pl. a korai első menstruáció, az első gyermek vállalásának későbbi életkorra tolódása, a vállalt gyermekek számának csökkenése és a szoptatással eltöltött időszak rövidülése, valamint a császármetszések gyakoriságának emelkedése.
Lényegében a normálisan csupán a méh belső üregét bélelő méhnyálkahártya ettől eltérő helyen történő megjelenése. Ez az rendellenes elhelyezkedésű méhnyálkahártya (vagy latin nevén endometrium – innen a betegség neve) követi a ciklusos hormonális változásokat, ennek megfelelően – a menstruációhoz hasonlóan – az endometriotikus gócokban helyileg ciklikus vérzéses folyamat zajlik. Ez lokális gyulladáshoz vezet, mely a klinikai tünetek és panaszok okozója.
Elsőként fontos kiemelni, hogy az endometriózis súlyossága/kiterjedtsége nem feltétlenül korrelál az okozott panaszokkal, ugyanez elmondható a meddőségben játszott szerepéről is.
Leggyakoribb tünet a fájdalmas menstruáció, de ciklustól függetlenül jelen lehet krónikus kismedencei-alhasi fájdalom, derékfájdalom, fájdalmas együttlét, középidős fájdalom formájában, ritkábban pedig szabálytalan menstruációs ciklusok jelentkezhetnek. Húgyúti-, ill. gyomor-bélrendszeri érintettség esetén társulhat hozzá hasmenés, fájdalmas székelés, puffadás, felfázásszerű gyakori vizelési inger, de akár véres széklet, vagy vizelet is.
A leggyakrabban észlelt eltérés a kismedencét és a hasüreget bélelő hashártya kisebb-nagyobb endometriotikus felrakódásai (implantátumok).
A petefészkek érintettsége esetén sűrű, folyékony csokoládéhoz hasonlatos „csokoládéciszták” (endometriomák) jelenhetnek meg, melyek növekedve kifejezett fájdalmakhoz, végül akár az egész petefészek visszafordíthatatlan roncsolódásához vezethetnek.
A méhet érintő, annak megnyílásával járó nőgyógyászati beavatkozások (pl. császármetszés) során méhnyálkahártya részletek maradhatnak vissza a műtéti területen/sebben, mely miatt később hegfájdalom, illetve a hegben kialakuló endometriotikus tömlők fejlődhetnek ki.
Adenomyosis esetén az endometrium bár méhen belül, de rendellenes helyen, a méh izomfalában helyezkedik el, ezért erős menstruációs vérzéssel, fájdalommal, rendellenes, elhúzódó menstruációkkal járhat.
Mélyen infiltráló endometriosis (deep infiltrating endometriosis – DIE) során a kismedencei szervek – beleértve a nőgyógyászati szerveken túl a végbél, húgyhólyag, húgyvezetékek, kismedencei idegfonatok stb. – változó kiterjedésű és súlyosságú érintettsége áll fenn következményes húgyúti és bélrendszeri tünetekkel, összenövésekkel, akár sipolyok kialakulásával.
Fontos leszögeznünk, hogy a jelenleg elérhető vizsgálómódszerek sok esetben csak korlátozott értékűek a diagnózis felállításában. A panaszok ismeretében végzett általános nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahang megerősítheti gyanúnkat, mely kismedencei MR vizsgálattal tovább pontosítható. A diagnosztikában továbbra is elsődleges módszer a laparoscopia végzése, mely során a látottak alapján és szövettani mintavétellel felállítható a diagnózis.
Tüneti kezelésként átmenetileg alkalmazhatunk gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat, melyek azonban a folyamat súlyosbodására nincsenek hatással.
Enyhébb tünetek esetén a fogamzásgátló gyógyszerek a méhnyálkahártya növekedésére gyakorolt hatásuk miatt enyhíthetik a panaszokat, sőt a betegség terjedését is gátolhatják.
Vannak olyan gyógyszerek, mellyel a menstruációs ciklus felfüggeszthető, így a panaszok jelentősen csökkenthetőek, a betegség terjedése megfékezhető. Ilyenkor 3-6 havi kezeléssel „művi menopausa” érhető el, mely a méhnyálkahártya sorvasztásán keresztül fejti ki hatását.
A fent részletezett hormonális terápiák tehát a már kialakult betegség végleges gyógyítására nem alkalmasak, tüneti kezelésként, valamint a progresszió megelőzésére javasolhatóak.
Gyógyító megoldást a műtéti beavatkozások jelenthetnek az endometriotikus gócok maradéktalan eltávolításával, illetve a már kialakult károsodások rekonstrukciójával. Kiújuló endometriosis ellen azonban még alapos műtéti ellátás sem nyújthat garanciát. A legjobb eredmény elérése érdekében a gyakorlatban hormonális és műtéti kezelés kombinációja javasolható.
Fent részletezett kezelések minden esetben személyre szabottan, komplex nőgyógyászati kivizsgálást követően kerülnek alkalmazásra!
A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet értelmében a szövettannal igazolt endometriosis eseteiben a betegek – akár 5 évre visszamenőlegesen is – személyi jövedelemadó kedvezményre jogosultak!
Szerző: Dr. Margl Zoltán, szülész-nőgyógyász szakorvos, For Life Medical Center