A várandósság időszaka alatt nem csak az öröm, de az aggódás és a szorongás is megsokszorozódik. Főleg a szokatlan tünetek, fájdalmak okoznak – általában – eltúlzott aggodalmat. Vannak azonban olyan esetek, amikor tényleg azonnal orvoshoz kell fordulni.
Lássuk, mikor nem lehet halogatni az orvosi vizsgálatot:
Akár pecsételő, barnás-vöröses vérzésről van szó, akár bővebb vérzésről, azonnal irány az orvosi ügyelet, főleg, ha a vérzéshez deréktáji vagy alhasi fájdalom is társul. A vérzés, és az ehhez kapcsolódó vetélés sajnos elég gyakori probléma az első trimeszterben. Okozhatja fertőzés, a magzat genetikai betegsége, hormonhiány, vagy akár a méhszáj elváltozása is, az ok azonban gyakran nem is megállapítható. Az orvos ultrahanggal ellenőrzi, hogy él-e a magzat, illetve, hogy nem méhen kívüli terhességről van-e szó. Ha a babával minden rendben van, fertőzés esetén általában antibiotikumot, görcsoldásra magnéziumot, vagy hormonkészítményt javasol az orvos.
Meglehetősen gyakori a terhesség alatt. Tünetei a megváltozott színű és szagú hüvelyváladék, valamint a viszkető, csípő, égő érzés. Általában a terhesség alatt lezajló hormonális változások okozzák. Viszonylag könnyen kezelhető, de nem szabad elbagatellizálni, mivel a felszálló fertőzések koraszülést okozhatnak.
A nyitott méhszáj általában nem is okoz tünetet, az orvosnak azonban észre kell venni a kismama vizsgálata során. Okozhatja korábbi abortusz, kötőszöveti gyengeség, vagy akár a méhszájon keletkezett korábbi seb is. Azoknál a kismamáknál, akik korábban már szültek, gyakrabban előfordul. Attól függően, hogy mennyire van nyitva a méhszáj, az orvos fekvést, de akár műtétet is javasolhat. Tekintettel arra, hogy nyitott méhszáj esetén nagyobb a koraszülés veszélye, a kismamának komolyan kell vennie a sok pihenést, vagy akár a teljes ágynyugalmat, amit orvosa előír.
Enyhébb esetben testszerte ödémásodást okoz, komolyabb esetekben azonban akár görcsroham is előfordulhat, sőt, akár életveszélyes állapotba is kerülhet a kismama. Általában a terhességgel együttjáró hormonális és immunológiai változások okozzák, a terhesség utolsó harmadában szokott súlyosbodni. A vérnyomás és testsúly mérésével, a vizeletfehérje rendszeres meghatározásával a betegség hatékonyan szűrhető. A magzat állapotát folyamatosan monitorozni kell kardiotokográfiával és ultrahang segítségével. A terhesség azonnali befejezése és szakszerű koraszülött ellátás szükséges, ha a magzati fejlődés stagnál, magzati oxigénhiányra utaló jelek lépnek fel, vagy az anyánál eszméletvesztéssel járó rángógörcs (eclampsia) jelentkezik.
Általában tünetet nem okoz, a kötelező cukorterheléses vizsgálatnál szokott rá fény derülni. A terhességek 3-5%-nál fordul elő. A kismamáknak mindenképpen diétát írnak elő, ha ennek ellenére sem javulnak az értékek, inzulinos kezelés is szükséges lehet. Amennyiben a terhességi diabéteszt nem kezelik, a magzat vércukorszintje is magasabb lesz az átlagosnál és az újszülöttek súlya is magasabb lehet a normálisnál.
A méhlepény öregedése a terhesség előrehaladtával természetes, azonban a folyamatot gyorsíthatja a magas vérnyomás, a kezeletlen terhességi cukorbetegség, vagy akár a dohányzás is. Lepényi elégtelenség esetén a baba nem jut elegendő tápanyaghoz és lassul, vagy akár megáll a növekedése, a magzatvíz mennyisége pedig csökken. Enyhébb esetekben a folyamat megállítható, vagy lassítható bőséges folyadék fogyasztással és pihenéssel, súlyosabb esetekben azonban koraszülést, vagy túl alacsony születési súlyt okozhat.
Az anya szervezetében általában semmilyen tünetet nem okoz, azonban a szülés során átkerülhet a baba szervezetébe és a baktérium miatt az újszülött súlyos, akár életveszélyes állapotba is kerülhet. A terhes nők 15-20 százalékánál fordul elő és az újszülöttek kb. 1-2%-ánál alakul ki fertőzés. A streptococcus B szűrés nem kötelező, de erősen ajánlott. Amennyiben az édesanya pozitív eredményt kap, antibiotikumos kezelésben részesül, még a szülés előtt. Ez azonban nem jelent teljes védelmet az újszülött számára, így a szülés során érdemes jelezni az igazolt streptococcus fertőzést.
Erős fájdalommal, vesemedence gyulladással, görcsökkel, lázzal jár együtt. Szerencsére elég ritka, általában a vesevezetékre ránehezedő magzati súly okozza. Az orvos ultrahanggal ellenőrzi, milyen mértékű az elzáródás és ha szükség van rá, katéterrel segít a kismamának a vizeletürítésben. A babára általában nem veszélyes, de az erős görcsök akár koraszülést is okozhatnak.
A toxoplazmózis a kismama számára semmilyen tünetet nem okoz, azonban a baba számára súlyos következményekkel jár, különösen, ha a fertőzés az első trimeszterben jelentkezik. Agykamratágulatot, máj- és lépmegnagyobbodást, retinagyulladást, vagy akár szellemi visszamaradottságot is okozhat. A fertőzés vérvizsgálattal mutatható ki. Kutya, macska, egérürülék, nyers hús, vagy akár mosatlan zöldség- gyümölcs is okozhat toxoplazmózist. Az emberek körülbelül fele már gyermekkorban átesik a fertőzésen, ha azonban a kismama nem védett a fertőzéssel szemben, kiemelt figyelmet kell fordítania a higiéniára.
Természetesen a túlzott aggodalom, az állandó félelem nem tesz jót egyetlen kismamának sem, azonban akár magunkon tapasztalunk valamilyen aggasztó tünetet, akár valamelyik vizsgálat során derül ki, hogy felmerült valami probléma, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan kezelve legyen, mind a kismama, mind a baba érdekében.
