Kívülről olyan könnyűnek látszik! Nevetgélő és jókedvű anyukák mindenhol, miközben egymással beszélgetnek, karjukban tartva gyönyörködnek kisbabájukban. Ennél egyszerűbb dolog nincs is, gondolhatnánk. Aztán mikor újdonsült anyukaként szembe találjuk magunkat az első nehézségekkel, mindjárt összeomlani látszik a világunk.
Irigylésre méltók azok az anyák, akik rögtön ráéreznek a szoptatás szépségére, de kevesebben vannak azokhoz képest, akiknél a mama-baba összeszokás napokat, vagy akár heteket vesz igénybe. Fáj a mellünk, érzékeny a mellbimbónk, a kicsi túl sokat alszik, nincs meg az összhang. Akkor ez mégsem a világ legtermészetesebb dolga? Vagy velünk van a baj? Nem! Nincsen semmi baj! Ne legyünk elkeseredve! A babának és anyukájának is meg kell tanulnia a szoptatás folyamatát. Viszonylag rövid időn belül ki fog alakulni a saját rendszerünk, és onnantól a legmeghittebb és legszebb pillanatok egyike lesz. A szoptatást nem ösztönösen tudja az anya, hanem megtanulja.
A szoptatás beletartozik a terhesség – szülés – anyaság természetes ciklusába, ilyenformán nemcsak a csecsemő érdekét szolgálja, hanem az anyáét is. Segítségével könnyebben áll vissza a méh a terhesség előtti méretére, a méhösszehúzódást segíti elő.
Miért olyan jó az anyatej a babának:
A szoptatás folyamata
A lehető legkorábban érdemes elkezdeni a szoptatást – a legjobb már a szülőszobában. Az újszülött a születése utáni két órában akar és tud is szopni, mivel az első harminc percben a legerősebb a szopóreflex. Akkor sem kell azonban aggódni, ha nem sikerül azonnal.
Beszéljünk orvosokkal, vagy jelezzük az ápolók felé igényünket, hogy olyan elhelyezést és szobát szeretnénk, ami lehetővé teszi, hogy a nap nagy részét a babával töltsük. A bababarát kórházakban, ennek a célnak megfelelően kialakított kórtermek és szobák várnak az anyákra.
Figyeljünk kisbabánkra! Idővel kialakul egy belső jelrendszer, amivel az újszülött követelését jelzi felénk: például a kezét a szájába veszi, cuppog, szopó mozgást végez, nyújtózkodik, feltűnően élénk, stb.
A szoptatás sikerét az szolgálja legjobban, ha igény szerint naponta akár 8-12 alkalommal mellre tesszük kisbabánkat. A baba mindig jelzi, mikor éhes.
Ha esetleg az első napokban, netán hetekben nem sikerül a szoptatás, akkor sem kell elkeseredni. Az összebújás és az a pár csepp anyatej, amit sikerül szopiznia, nagyon hasznos számára. Még ha az igazi táplálás tápszerrel történik is, mindig próbálkozzunk meg előtte a szoptatással. Sokszor előfordul, hogy a tápszerről teljesen átszokik a baba az anyatejre, csak nem szabad feladni!
Szoptatási helyzetek
Széken vagy ágyon ülve: Párnával támasszuk meg a hátunkat, kényelmesen, stabilan helyezkedjünk el. Ügyeljünk a baba helyes tartására is, a fül, váll és a csípő egy vonalban legyen. A baba és a mellünk egy magasságban legyen, ha szükséges, tehetünk a baba vagy a karunk alá párnát, vagy fektethetjük pólyába is.
Oldal fekvő helyzet: A nyak és tarkónk legyen laza tartású, támasszuk ki párnával vagy a karunkkal. (Kapható speciális szoptatópárna, ezzel könnyebbé, és kényelmesebbé tehetjük ezt a testhelyzetet.)
Felmerülő nehézségek
Lehet, hogy a szoptatás az első időszakban nagyon nehéznek tűnik, vagy esetleg a már jól működő rendszerünket egy mellgyulladás, vagy egy kisebesedett mellbimbó veszélyezteti, akkor is érdemes tovább próbálkozni. Az anyatej pótolhatatlan a gyermek számára, egy tápszer sem tudja megközelíteni a jótékony hatásait, bármit is ígérnek a dobozon.