A babaápolási termékek választéka egyre bővül. Az újszülöttek, csecsemők és kisgyermekek érzékeny bőrére tekintettel a babafürdetők, -samponok, -olajok és nedves törlőkendők között egyre több „alkoholmentes”, „ásványi olajoktól mentes”, „bőrbarát pH-jú”, „hipoallergén”, „illatanyagmentes”, „könnymentes”, „parabénmentes”, „SLS-mentes” termék található.
Fontos egyáltalán, hogy ilyenek legyenek a megvásárolt termékek? Mit ajánljunk azoknak, akik babaápolási terméket szeretnének vásárolni?
Ezekre az összetevőkre mindenképpen érdemes odafigyelni:
A koraszülötteknél és a kis súllyal született újszülötteknél bőrégést és kivörösödést okozhat az alkohol (különösen etanol) dermatológiai használata, ezért kerülni vagy minimalizálni kell az alkalmazását. Nem árt erre a későbbiekben is ügyelni, mivel az alkohol erős bőrszárító hatással rendelkezik. Ennek ellenére a köldökcsonk fertőtlenítő ápolására javasolható a 70 %-os alkohol; ügyelve arra, hogy a köldökcsonk környéki bőrterületre ne kerüljön a folyadékból.
Sok „hagyományos” babaápolási termék, így pl. babaolajok nagy része a kőolajlepárlás során nyert olajat tartalmaz. Ezek az ásványi olajok folyékony vagy szilárd paraffin (Paraffinum liquidum vagy Paraffinum solidum) vagy vazelin (Vaselinum album, Vaselinum flavum, illetve Vaselinum cholesterinatum) neveken találhatók az összetevők között. Vannak termékek, amik szilikonolajat tartalmaznak. Az említett olajok, zsíros anyagok, legyenek bármilyen tiszták is, babaápolási termékek esetén – különösen nagy mennyiségben használva – nem tekinthetők korszerű alapanyagoknak, mivel használatuk során úgy lezárják a bőrt, akár egy okkluzív kötés.
A bőr fiziológiás működése szempontjából az ásványi olajoknál előnyösebb a növényi olajok alkalmazása; bár tény, hogy ez utóbbiak a kémiai stabilitás (oxidáció) és eltarthatóság szempontjából kevésbé kedvező paraméterekkel rendelkeznek. A növényi olajok nagy előnye azonban, hogy azok a különféle hámápoló vitaminokban (A-, és E-vitamin) gazdagok. A babaápolási termékek körében méltán népszerű a jojobaolaj, aminek az összetétele valamennyi növényi olaj közül a leginkább hasonlít az emberi bőrt fedő faggyú összetételéhez.
A parabének a leggyakrabban alkalmazott tartósítószerek közé tartoznak. A parabének vegyületcsoportba számos vegyület sorolható: pl. metil-parabén (azaz metil-para-hidroxi-benzoát), etil-parabén (azaz etil-para-hidroxi-benzoát), propil-parabén (azaz propil-para-hidroxi-benzoát). Alkalmazásukra általában a vizes alapú termékekben (pl. hidratálókban, samponokban, nedves törlőkendőkben) kerül sor, annak a megakadályozására, hogy a nedves környezetben ne szaporodjanak el a baktériumok, illetve a penészgombák.
Az utóbbi években valóságos kultusza van a parabének kerülésének, nem csak a babák érzékeny bőrére fejlesztett készítmények esetén, de már a felnőtteknek szánt kozmetikumokban is. Lehetséges ugyanis, hogy az egyes készítmények által okozott kipirosodással járó bőrgyulladás (kontakt dermatitisz) a termékek parabén-tartalmával hozható összefüggésbe.
Az SLS a nátrium-lauril-szulfát angol nevének (sodium lauryl sulfate (SLS)) rövidítéséből ered. A Natrium laurylsulfuricum, illetve Natrium laurilsulfas neveken is szerepelő SLS tisztító, zsíroldó hatású felületaktív anyag, ami általában felnőtteknek szánt samponokban, tusfürdőkben és egyéb kozmetikai készítményekben használatos. Az SLS bőrirritáló hatású, arra érzékeny egyéneknél kontakt dermatitiszt válthat ki. Ez a bőrpírral járó elváltozás leginkább az arcbőrrel történő érintkezéskor fejlődhet ki, főként akkor, ha hosszabb ideig, lemosás nélkül marad az SLS a bőrön.
Számos csecsemőknek szánt termék csomagolásán kiemelik, hogy nem tartalmaz nátrium-lauril-szulfátot, azaz „SLS-mentes”.
Születéskor az újszülöttek bőrén még nem találhatók meg azok a baktériumok, amik a későbbiekben a fiziológiás védőflóra kialakításáért felelősek. A megszületést követő első három hónap során épül fel az a sajátos összetételű baktériumflóra, amit a későbbiekben – a bőrápolószerek megfelelő megválasztásával is – óvni kell. Ideális esetben a bőrön alkalmazott ápolószerek (fürdetők, krémek stb.) pH-ja a bőrével közel azonos (pH= 5-6), hogy a bőrön megtelepedett jótékony baktériumok életkörülményei ne legyenek megzavarva.
A hipoallergén kifejezést az ’50-es években használták elsőként a kozmetikai termékeknél. Egy termék akkor hipoallergén, ha az az átlagosnál kevésbé vált ki allergiás reakciókat. Nem kapcsolódik ugyanakkor semmilyen koncentrációbeli maximálisan megengedett határérték vagy valamilyen összetevő jelenlétének a tiltása a hipoallergén jelleghez. Hipoallergénné tehet egy terméket például az, ha nincsenek benne – gyakran allergizáló – mesterséges színezőanyagok vagy mesterséges illatanyagok.
A könnymentes (baba)samponok nem csípik a csecsemő, kisgyermek szemét, ezzel is kényelmesebbé, könnyebbé téve a hajmosás procedúráját.
Hogyan érhető el a könnymentesség?
Fontos szempont a készítmények kémhatásának a megfelelő értékre való beállítása. A szemet nem csípő samponok pH-ja a könnyfolyadék pH-jával (7,2 és 7,6 közötti) közelítőleg megegyező; az ettől való jelentős pH-eltérés a csecsemők, kisgyermekek szemében csípő érzést, szemvörösséget okoz.
Másrészt, a babasamponok a felnőtt samponoknál viszkózusabbak, így jobban tapadnak a baba fejbőrén, haján, és nehezebben csorognak a szemükbe.
Harmadrészt, babasamponokban olyan speciális tisztító anyagokat (ún. felületaktív anyagokat) alkalmaznak, amik nem okoznak csípő érzést a szemben.
Fontos tehát, hogy a babaápolási termékeket megfelelő gondossággal és tudatossággal válasszuk ki, hiszen az allergizáló, alkoholos, vagy parabént tartalmazó termékek akár hosszú távú problémákat is okozhatnak. Ha bizonytalanok, kérjenek segítséget a patikában. A gyógyszerészek garantáltan tudnak olyan terméket ajánlani, ami éppen megfelelő az érzékeny bababőr ápolására.
Szerzők: Dr. Budai Lívia PhD.
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerészek
-femivity-opt.jpg)
