Az ép hallással született kisgyermekek számára természetes folyamat hallásuk és beszédük fejlődése, hiszen a hanggal, illetve hallással való kommunikáció már a méhen belüli életben megkezdődik. Ha azonban az újszülött valamilyen hallásproblémával küzd, akkor nem alakul ki azonnal ez az auditív kommunikációs képesség. A hallásprobléma ráadásul nemcsak a csecsemők beszéd- és nyelvelsajátítását, hanem szociális és érzelmi fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
A hallássérülés többnyire nem látható, a probléma nem tárható fel szubjektív megfigyelések révén. Számos kutatás alátámasztotta, hogy ha a hallássérülés felismerése és ellátása az első életévben megtörténik, akkor ez jelentősen csökkentheti, sőt, akár meg is szüntetheti a hallás/beszédfejlődés elmaradásait.
Magyarországon 2015-ben vezették be az újszülöttek szűrésére az agytörzsi audiometriás vizsgálatot (AABR). Ez az objektív hallásszűrési módszer könnyen kezelhető és az automatizált eszköz segítségével biztosítható a minél pontosabb eredmény elérése. Az újszülött hallásszűrését elvégzik még a hazabocsátás előtt. Célja a beszédhallás szempontjából megfelelő hallóképesség egyszerű és gyors megállapítása. A vizsgálatot minden újszülöttön elvégzik, azért, hogy kivétel nélkül minden hallásproblémát megállapítsanak. A hallásszűrés teljesen fájdalommentes, néhány percet vesz igénybe és nem szükséges hozzá a baba együttműködése.
Ha ez mégsem valósul meg a kórházi hazabocsátás előtt (korai hazaadás, technikai hiba, szülői visszautasítás miatt), úgy az újszülött osztály gondoskodik az újszülött visszarendeléséről és járóbeteg-ellátás keretében történő teljes körű szűrővizsgálatáról, legkésőbb egy hónapos koráig. Ha a kisbabájánál a szűrővizsgálat eredménye alapján további vizsgálatokat javasolnak, azokat a lakóhelyéhez legközelebb lévő audiológiai állomáson, klinikai audiológián tudják elvégezni. Fontos kiemelni, hogy az orvostudomány a legtöbb hallássérülés-típusra tud megoldást nyújtani az enyhe hallássérüléstől kezdve a súlyos fokú hallásvesztésig. Modern digitális hallókészülékek és különböző fülimplantátumok elérhetőek hazánkban OEP finanszírozással, melyek segítségével gyermeke részére biztosítottá válik a hallás.
Mint látható, a jó hallásnak a beszéd fejlődése is fontos jelzője. Korai csecsemőkorban minden csecsemő, még a súlyos hallássérült is, kiált, vokalizál és elkezd gagyogni is. Kb. hat hónapos korában tudatosul a gyermekben, hogy ő az, aki kiált, hangot ad, gagyog. Ettől az időponttól tudatosan játszik a hangjával, és különböző hangkombinációkat produkál. Amennyiben a gyermek súlyos fokú nagyothalló, és nem visel hallókészüléket, nem fogja jól hallani saját hangadását. Ezért hangadásai egyre ritkábbak lesznek, s joggal kelti fel a hallássérülés gyanúját az a tény, hogy az első életév betöltése után ritkább lesz, vagy teljesen abbamarad a gyermek hangadása.
Az első szó az első év körül jelenik meg. A második év során mind több szót és mondatot ért meg a gyermek, jóllehet ennél lényegesen kevesebbet mond. A kétéves gyermektől már elvárható, hogy legalább 20 szót ejtsen. A 3 éves már kb. 1000 szóval rendelkezik, és rövid mondatokat is használ. Fontos megemlíteni, hogy a koraszülöttség rizikófaktort jelent a hallássérülés szempontjából.
A hallássérült gyerekek többsége jól halló családba születik. A hallássérült gyerekek szülei sokszor mesélnek arról, hogy milyen nehéz volt felismerni, hogy a kisbaba nem jól hall. Pedig vannak jelek, amelyek ebben segíthetnek.
Amennyiben gyermekénél a fentieket tapasztalja, keresse fel a területileg illetékes gyermek audiológiát! Ha mégsem áll fenn halláskárosultság, a szülők megnyugodhatnak, ha esetleg mégis valamilyen szervi probléma áll fenn, jobb minél előbb megoldást keresni rá.
